Strukturált jegyzet

A Cornell-módszer a gyakorlatban

A Cornell-módszer egy lapszerkezeten alapuló jegyzetelési eljárás, amelyet a Cornell University tanulástámogató anyagai írnak le. A lényege, hogy a jegyzetlapot előre meghatározott területekre osztjuk, így az olvasás során rögzített tartalom később könnyebben átnézhető és felidézhető.

Jegyzetelés tollal egy füzetbe
A kézi jegyzetelés a Cornell-elrendezés egyik gyakori formája. Forrás: Wikimedia Commons.

A lap felosztása

A klasszikus elrendezés három részből áll. A lap nagyobb, jobb oldali sávjába kerülnek a folyamatos jegyzetek olvasás közben. A bal oldali, keskenyebb oszlopot utólag töltjük ki kulcsszavakkal és kérdésekkel. A lap alján egy néhány soros összefoglaló rögzíti a fejezet lényegét.

+-----------------------------+ | Cím / forrás / oldalszám | +----------+------------------+ | Kulcsszó | Jegyzetek | | Kérdés | olvasás közben | | | | +----------+------------------+ | Összefoglaló (2-3 sor) | +-----------------------------+

Hogyan használható szakkönyvnél

Egy ismeretterjesztő vagy szakkönyv olvasásakor a jobb oldali sávba a fejezet fő állításai kerülnek, lehetőleg saját megfogalmazásban. Egy bekezdés elolvasása után érdemes megállni, és néhány mondatban rögzíteni a tartalmát ahelyett, hogy a teljes szöveget kimásolnánk.

  • Olvasás közben: rövid, tömör jegyzetek a jobb oldali sávba.
  • Olvasás után: kulcsszavak és kérdések a bal oldali oszlopba.
  • Lezárásként: két-három soros összefoglaló a lap alján.
Gyakorlati tipp

A bal oldali oszlopba írt kérdések felidézési eszközként is használhatók: a jobb oldali jegyzeteket letakarva a kérdések alapján próbálhatjuk feleleveníteni a tartalmat.

Mikor kevésbé hasznos

A módszer erőssége a lineáris, fejezetekre tagolt szövegeknél mutatkozik meg. Erősen vizuális anyagoknál vagy szabadon kapcsolódó gondolatok rögzítésénél más megközelítés, például a hálózatos jegyzetelés, jobban illeszkedhet az anyaghoz.

Forrás