Zettelkasten: jegyzetek hálózata
A Zettelkasten (németül „cédulaszekrény") egy olyan jegyzetelési rendszer, amelyben minden gondolat külön, önállóan értelmezhető jegyzetbe kerül, és a jegyzeteket egymásra mutató hivatkozások kötik össze. A módszert a német szociológus, Niklas Luhmann munkamódszereként ismeri a szakirodalom; ő papíralapú cédulákon vezette a saját rendszerét.
Az alapegység: egy jegyzet, egy gondolat
A rendszer építőeleme az atomi jegyzet: minden cédulán egyetlen, magában is érthető gondolat szerepel. Olvasás közben tehát nem oldalakat másolunk, hanem különálló állításokat fogalmazunk meg saját szavakkal, és mindegyikhez feljegyezzük a forrást.
Háromféle jegyzet
A módszer gyakran leírt változatában három jegyzettípus különül el:
- Pillanatjegyzet: gyors, ideiglenes feljegyzés olvasás közben, amelyet később feldolgozunk.
- Irodalmi jegyzet: egy adott forráshoz kötődő, a tartalmat saját megfogalmazásban rögzítő jegyzet, az oldalszám feltüntetésével.
- Állandó jegyzet: önálló, a saját gondolatainkkal kiegészített jegyzet, amely a hálózat tartós része lesz.
Digitális alkalmazás
A cédulák ma jellemzően digitális jegyzetekké válnak. Sok ingyenes és nyílt eszköz támogatja a jegyzetek közötti hivatkozást, például egyszerű szövegfájlok belső linkekkel. A módszer lényege azonban nem az eszköz, hanem a következetes hivatkozás és a saját megfogalmazás.
A hálózatos jegyzetelés ereje az időben kumulálódik. Néhány jegyzettel még nem mutatkozik meg a haszna; a kapcsolatok hálózata fokozatosan, sok olvasott könyv jegyzeteiből épül fel.
Mikor érdemes választani
A Zettelkasten azoknak hasznos, akik több forrásból gyűjtenek tudást egy témában, és az összefüggéseket szeretnék láthatóvá tenni. Egyszeri, lineáris tananyaghoz a strukturált jegyzetelés, például a Cornell-módszer, gyakran egyszerűbb választás.